Nincs időnk Istenre. Ahogy magunkra sincs. És ez a kettő együttjár. Amikor eltávolodunk magunktól, Istentől is eltávolodunk, mert „Isten országa bennetek van”. Amikor Istenről beszélünk, kötelező módon egy a Róla alkotott képpel dolgozunk. Ez a kép pedig minden esetben hibás. Kezdve a súlyos büntetéseket kiróvó szakállas öregember képétől egésszen a különböző fények, fényalakzatokban ábrázolt istenképekig. Bármilyen képet is alkotunk Istenről, az hibás lesz és az eltávolít tőle. Miért? Azért mert a korlátolt elménk által létrehozott korlátokkal tele kép megpróbálja behatárolni a behatárolatlant.
Akkor távolodunk el Istentől, amikor:
- Túlságosan el vagyunk foglalva a napi teendőkkel, azt hisszük, hogy az életünk azokon múlik,
- Görcsösen hajtunk azért, hogy mások elismerjenek és megbecsüljenek,
- Azt hisszük, hogy Isten nem tud minket megváltoztatni,
- Istent hibáztatjuk, azt hisszük, hogy ellenünk dolgozik,
- Nem ismerjük fel Isten csodálatos alkotását minden élőlényben és tárgyban
- Mindent ellenőrizni akarunk a biztonságunk érdekében.
Pedig hát ezek csak eltávolítanak a Teremtőtől…
Ha vissza akarunk térni Istenhez, akkor a következő néhány gyakorlatot javasolom:
- Fókuszálj a létre a tettek helyett, vagyis ahelyett, hogy a cselekvésekben vesznél el, hagyj helyet a puszta létezésnek (amikor nem csinálsz semmit, csak szemlélődsz)
- Figyelj a belsődre a következő kérdéssel: „Mi zajlik most bennem?”
- Hívd Őt segítségül, hogy azzá változhass, amivé Ő szeretné,
- Fedezd fel minden nap mennyi áldás van a környezetedben,
- Fogadj mindent az életedben alázattal, aztán engedd el mindet békében.
Ez a néhány bejegyzés, ahol visszatértünk a természethez, a munkához, az emberekhez, önmagunkhoz és Istenhez, arra akarta felhívni a figyelmeteket, hogy újra és újra érdemes „eggyé válni” mindazzal, ami körülvesz, mert soha nem voltunk és vagyunk tőlük elszakadva, csak az egós elménk szakított el tőlük. Minél hamarabb visszatérünk és minél gyakrabban, annál teljesebb és kiegyensúlyozottabb lesz az életünk az igazi egyensúlyban.
Isten veletek!